Több mint 300 támogató segítségével jött létre az Erzsébet-ház

Az Angyalsóhaj Alapítvány kezdeményezésére, rendkívüli összefogás eredményeként jött létre a különleges terápiás szobával is rendelkező intézmény, amelyben a 23 évnél idősebb, halmozottan sérült fiatal felnőtteket tudnak ellátni. Az átadó ünnepségen részt vett a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is.

Sem Makón, sem a térségében nincs olyan létesítmény, melyben a 23 évnél idősebb, halmozottan sérült fiatal felnőtteket el tudnák látni, ezért is döntött úgy az Angyalsóhaj Alapítvány kuratóriuma az ilyen célt szolgáló Erzsébet-ház létrehozásáról.

Az átadó ünnepségen Farkas Éva Erzsébet, az alapítvány fővédnöke felidézte, 2011-ben, egy 200 fős, művészetet kedvelő és pártoló közösségből indult ki az Angyalsóhaj szellemisége, 2016-ban pedig létrehozták az alapítványt, amely három célt tűzött ki maga elé: a városban élő nehéz sorsú családok megtalálása, és segítése, a Makón élő, művészetet tanuló, főként hátrányos helyzetű diákok támogatása, és a Művészetek Katedrája – Nyári Összművészeti Szabadegyetem működtetése.

A polgármester elmondta, a kuratórium 2018-ban egy új célt tűzött ki maga elé, ez volt az elsősorban a mentális, szellemi vagy testi fogyatékossággal élő fiatalok és családjaik segítését szolgáló, de művészeti rendezvényeket, civil szervezetek programjait is befogadni tudó Erzsébet-ház létrehozása.

Az alapítvány ennek érdekében adománygyűjtésbe kezdett, az összefogáshoz pedig több mint 300 támogató csatlakozott. Az akkor még felújítás előtt álló ingatlant a Szeged-Csanádi Egyházmegye bocsátotta az Angyalsóhaj Alapítvány rendelkezésére. Az ingyenes használatba kapott épületet szigetelték, a tetőszerkezetet átrakták majd energetikai rekonstrukció történt. Új nyílászárókat építettek be, burkolatokat cseréltek, konyhát, akadálymentes mosdót, számos közösségi helyiséget, köztük egy speciálisan felszerelt terápiás szobát alakítottak ki. A felújított épületet Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi megyéspüspök áldotta meg.

Az átadó ünnepségen a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 70-es, 80-as években még Magyarországon nem lehetett látni fogyatékkal élő embereket, mert elrejtették őket mások szeme elől. Azok, akik nincsenek ilyen élethelyzetben, ma is keveset tudnak arról, milyen felelősséggel jár, ha fogyatékkal élő gyermeket nevel valaki, ám sokat tanulhatunk ezektől a családoktól, hangsúlyozta Novák Katalin.

Hozzátette: Makón gondolnak ezekre a családokra és nem csak a makóiakra, hanem a térségben élőkre is, segítséget igyekeznek nyújtani, és nem olyan módon, hogy eldugják őket a közösség szeme elől.

A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár felidézte, nemrég Szegeden vett részt Kiss-Rigó László megyéspüspökkel egy hasonló funkciójú épület avatásán, ott azonban hiába állt ki a helyi közösség az ügy mellett, a városvezetéstől ehhez nem kaptak segítséget.

– Jó látni azt, hogy itt a közösség, a helyi kezdeményezés, a civilek, egy alapítvány összefogott a várossal, és a makóiak maguk mögött tudhatják a városvezetés támogatását is. Higgyék el, hogy sokkal többre tudnak így jutni, ha összefognak, ha segítik, támogatják egymást. – emelte ki Novák Katalin, hozzátéve, hogy számára a családbarát Magyarország azt is jelenti, hogy minden család megtalálja a helyét ebben az országban, azok is, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek.

A politikus azt is elmondta, hogy éppen ezért a kormány továbbra is igyekszik segíteni a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családokat az ápolási díjat 2019-től felváltó Gyermekek Otthongondozási Díjának emelésével.

– Jövőre a jelenleg havonta 100 ezer forintot jelentő Gyermekek Otthongondozási Díja 123 ezer forintra emelkedik, a következő három évben pedig úgy emeljük meg a mértékét, hogy elérje az akkori minimálbér szintjét. Ez még mindig nem sok, ezzel nem tudjuk a nehézségeket kárpótolni, amit egy tartósan beteg gyermeket nevelő család hordoz, de talán egy jelzés, annak az áldozatnak az elismerése, amit ezek a családok vállalnak. – fogalmazott Novák Katalin.